11.rész. Majdnem...:)

                                        *Jess szemszöge*

Másnap reggel*

Felkeltem, felöltöztem és bementem Sophe szobájába.

- Sopheeeee...ébresztőőőő.

- Mivan? Hova megyünk?

- Még nem megyünk sehova, de később el kell mennünk vásárolni.

- Na és miért?

- Halló...neked ma randid lesz.

- Jujj...tényleg. Akkor öltözök és mehetünk is. Amúgy olyan jó volt a tegnapi nap...

- Ne is mond...nagyon elvoltatok Niall-el...

- Olyan cuki..:)

- Szerintem is cuki.

- És mi van Harry-vel és veled?

- Még semmi nincs.

- De szerintem összeilletek. :)

- Jaajj...nem tudom...

- De olyan cukik vagytok együtt. Miért akartál olyan hamar hazajönni?

- Csak mert kimentem a kertbe, belebotlottam Harrybe és ő pedig lesmárolt amikor be akartam jönni...

- De jóóó..:DDD

- Ne is mond..És veletek mi van?

- Hát...semmi. Párszor smároltunk, meg tegnap este azt mondta, hogy szeret...:DDD

- Komoly?? De jó...

- Ahaaa...:))) De úgy vettem észre, hogy te is nagyon tetszel Harry-nek és te pedig nem engeded neki, hogy közeledjen hozzád...

- Nem tudom, nem lenne még egy kicsit korai? Csak pár napja jöttünk ide...

- És??? Ha szereted és ő is szeret...akkor mi lehet a baj?

- Nem tom...lehet, hogy igazad van.

- Tudom..:DDD

Lementünk reggelizni és aztán el is indultunk vásárolni. Biztos benéztünk vagy 20 plázába, mivel sehol sem találtuk meg azt a ruhát, amelyik mindkettőnknek tetszett. Ami nekem tetszett, az Sophenak nem, és fordítva...

Végül találtunk egy olyan göncöt, ami mindkettőnknek tetszett...olyan kis laza ruha..:D

Mire megtaláltuk ezt a ''tökéletes'' ruhát, észrevettük, hogy már 2 óra van. El is indultunk haza, mivel Niall fél 4-kor jön Sophe-ért.

Hazaértünk és rögtön leültünk kajálni, mert nagyon megéheztünk a nagy vásárlásban. Kajálás után Sophe el kezdett készülni.

Én is segítettem neki megcsinálni a haját, meg a sminkjét.

Rövid időn belül csengettek az ajtón.

                                   *Sophe szemszöge*

Kinyitottam az ajtót. Niall állt előttem, nagy csokor vörös rózsával a kezében. Olyan szépen ki volt öltözve...

- Szia - köszönt. Indulhatunk?

- Szia. Persze..:D

Elindultunk és Niall bekötötte a szemem. Mikor odaértünk kiszálltunk az autóból, Niall levettem a szememről a kendőt és láttam, hogy egy gyönyörű helyen állunk. A tengerparton. Olyan szépen meg volt terítve az asztal...gyertyafény mindenhol...

- Tetszik? - kérdezte Niall.

- Mi az hogy?...Ez gyönyörű.

- Tessék...foglalj helyet.

- Köszi..:D

Kihozták a kaját és elkezdtünk enni.

- Már nagyon éhes vagyok - dörzsölte össze a tenyerét Niall, én meg csak nevettem.:)

- Te mikor nem vagy éhes?

- Nincs olyan.

- Azt mindenki tudja...

                                        *Jess szemszöge*

Sophe itt hagyott, én pedig unatkoztam...mit kellene csinálni, hogy ne unatkozzak? - tettem fel magamban a kérdést...Ekkor meghallottam, hogy valami zaj jön a konyhából...lementem. Nagyon sötét volt, ezért nem láttam semmit. Felvettem egy palacsintavasat és elkezdtem halkan az ''árnyék'' felé menni. Mikor éreztem, hogy hozzámért, leütöttem. Felkapcsoltam a villanyt és megláttam, hogy Harry feküdt a földön...te jó ég..most mit csináljak? - gondolkodtam magamban. És ha valami baja lesz? Oda mentem hozzá, és elkezdtem szólongatni.

- Harry...jól vagy? Harry... Kis idő múlva magához tért.

- Mi történt? Hol vagyok?

- Háát...azt hittem, hogy valaki betört a házba és leütöttelek, mert sötét volt és nem láttam semmit.

- De...mivel ütöttél le?

- Egy palacsintavassal, mivel ez volt kéznél.

- Akkor azért fáj ennyire.

- Jaajj, bocsi, én nem akartam...

- Semmi baj, már megtörtént..

- Gyere, feküdj le egy kicsit, segítek.

- Az jó lenne..köszi.

Felsegítettem a kanapéra, aztán én is leültem mellé.

- Amúgy miért jöttél át?

- Mert otthon unatkozok. Zayn és Liam alszik, Louis meg idegesít, szóval jobb dolognak tartottam, ha ott sem maradok.

- Igazad van..:)

Szegény Harryt nagyon sajnáltam...biztos fájt neki. :/ Tiszta jelentéktelen dolgokról beszélgettünk...

                                  *Sophe szemszöge*

Miután megvacsiztunk, még beszélgettünk egy kicsit és haza indultunk. 

- Nagyon tetszett ez az este...köszönöm.

- Örülök, hogy tetszett és köszönöm, hogy eljöttél.

Megöleltük egymást, azután megcsókolt és megint ezt mondta:

- Szeretlek. :)

- Én is szeretlek...:)

- Akkor jó. :D Jó éjt.

- Jó éjt.

                                  *Jess szemszöge*

1 perces csend következett. Harry lassan közeledett felém, aztán megcsókolt. Most nem toltam el magamtól, emlékeztem arra, amit Sophe mondott. Nem telt még el egy perc miután megcsókolt...felvett az ölébe és elkezdett vinni a szobám felé...persze még mindig egymás szájához tapadva...:)

Harry elkezdte a ruháimat ''tépni'' rólam. Már csak egy bugyi és egy melltartó volt rajtam, Harry pedig csak egy boxer, mikor meghallottuk, hogy benyit valaki a szobámba...

Sophe volt az...

- Ti mi a jó eget csináltok??? :O

- Mi? Semmit - dadogtunk...

- Ti normálisak vagytok? Ha 2 perccel később nyitok be, te pár nap múlva terhes lennél.. - ordibált rám Sophe.

- Semmi közöd hozzá, hogy mit csinálok.

- De nagyon is van, mivel a legjobb barátnőm vagy és nagyon érdekel, hogy mi van veled.

- Lehet, hogy igazad van... ezt még tényleg nem kéne... - szólt közbe Harry.

- Ugye? Legalább neked lehetne eszed, ha már az okos barátnőmnek nincs...

- Köszönöm ezt a szép mondatot... - szóltam közbe.

- Igaza van...én inkább haza megyek - szólt Harry.

- Mi? Csak úgy itthagysz?

- Ez tényleg nem volt jó ötlet Jess. Igen, Most haza megyek. Szia.

Adott egy puszit és haza ment.

- Ezt meg miért kellett? - támadtam le Sophet.

- Mi az, hogy miért kellett? Te tényleg nem érted?

- Na jó. Ezt fejezzük be. Inkább menjünk aludni.

- Menjünk, de ezen jól gondolkodj el.

- Oké. Jó éjt.

- Jó éjt.